Reggel szokásos napnak indult, reggeli, mosogatás, wc takarítás,lazulás, majd ebéd, mosogatás stb... de azért pár érdekes dolog történt.
Ebéd után elmentünk a fekete szobába előhivatni Lóri fotóit. Még soha nem volt ilyenben részem, kiváncsi voltam, hogy is megy ez. Úgyis már csomó nyomozós filmben láttam, hogy a főhös képeket hív elő a melyen a gyilkos figyel vissza. A képeken ha nem is gyilkosok, csak tábori pillanatok voltak, attól még ugyanolyan jó volt. Megpróbálom összefoglalni hogy is működik ez, hátha érdekel valakit. Ha nem akkor is hehe. Szóval egyik fontos dolog, hogy nehogy úgy járjunk mint a világháborús fotós Robert Capa, aki majdnem meghalt a partraszálláskor, hogy tűzvonban állítson emléket a katonákról (és magáról hehe) az utókornak. Ugyanis a fotolaborban a technikus nem figyelt a filmre tüzetesen, mely fényt kapott és csak pár darab maradt meg a többi "elégett".
Szóval a film kivétele teljes sötétségben történik, ugye ekkor világít a piros lámpa az ajtón kívül, akár röntgen készítésekor, hogy be ne gyere mert akkor vagy sugártól halsz meg, vagy a fotós haragjától. Mielőtt a Lóri a korom sötétben kivette volna, és belerakta volna egy tálkába, mely megóvja a fénytől, előtte elpróbálta világosban egy rossz filmen, hogy ne egyből élesben kelljen. Utána megcsinálta ezt a sajátjaival is. Ezt követeően már lehet dolgozni akár reflektorfényben is a film biztonságban van. (Basszus milyen nehéz hogy ne használjam mindig az utána szót, illetve ne ismételjem magam) Szóval ezután :) a tálkába különböző vegyszereket kell megfelelő sorrendben öntögetni, cserélgetni, kevergetni közben figyelve a stoppert. UTÁNA át kell mosni csapvízben. Ez a vegyszeresdi dolog összesen kb 30 percet vesz igénybe. MiUTÁN ez megvan ki kell venni a filmet és felakasztani száradni, és másnap (mi majd csak hétfőn) lehet papírra "nyomtatni". Erre van egy gép ami ráégeti a papírra. A kép mérete attól függ, hogy a nagyítóban mekkora lencse van. Ja ez a fekete-fehér kép előhívása. Színes is hasonló csak ott, más vegyszert használnak, és sokkal fontosabbak a pontos arányok, illetve a vegyszerek cserélésének pontos ideje. Hát ennyi. Remélem nem volt túl száraz, de élőben érdekes volt.
Rendszeres olvasóim (haha szegények) tudják, hogy írtam egy nagyon okos idősebb staffról aki nem mellesleg angoltanár. Mivel vagyunk páran a táborban (nem sokan) akiknek nem az angol az anyanyelve, ezért felajánlotta nekünk (nem is, a Lóri megkérte hehe), hogy adjon órákat néha, hogy fejlesszük kicsit az angolunkat. Ha minden igaz akkor hétfőn vesszük az első leckét. Majd ajándékba csinálunk egy közös fotót magunkról amit mi hívunk elő. A "kurzus" végére vagy kiteszi otthon a polcra, vagy széttépi, majd elválik :D
Ja, ma volt egy kis meglepetés, amit nem tudtam. A táborban, szombat lévén bulit szerveztek a gyerekeknek. Ez azt jelenti, hogy egy szomszédos lánytáborból áthívták a lányokat egy kis tánci-táncira. Persze no alkohol, és 9-kor már vége is volt. Olyan volt mint általánosban a sulibál... Persze nálunk vacsoráztak a kis szemetek, mosogathattunk 2-er annyit. Remélem legalább pár gyerek szerelmes lett, ha már ennyit szenvedtünk... :D
Sajna a rossz idő áthúzta a számításainkat. Ugyanis szerettünk volna elmenni Naplesbe, kicsit beülni (nem is, kiülni) egy pubba. Majd legközelebb. Azért bungallónkban elsörözgettünk, eldumáltunk az alkalmi vendégekkel.
Holnap vasárnap, először beszélek a szülőkkel, meg a tesómékkal messengeren, webkamerával mióta itt vagyok. (ha sikerül installálni a gépre ezt a szart) Pár napig nem tudtam elérni őket. Azt hitték Bronxban fekszem egy kuka mellett... Majd elválik, hogy a messenger kezelésének alapjai tanfolyam amit adtam nekik utazás előtt 2 nappal mennyire volt sikeres... :D Legalább a blogból tudják, hogy élek.
See you later, alligator!
